Mostanában sokkal kevesebb a szabadidőm, mint általában. Ennek köszönhetően kevesebbet kézimunkázom.
Azért befejeztem egy Viajante kendőt, egy zöld pulóvert Balázsnak, és elkezdtem horgolni egy Elise Shawl kendőt. Képeket hozok később.
Közben beindult a kertben minden növény. Próbálok biokertészkedni, eddig sikerült, nem történt olyan katasztrófa, ami miatt elkeseredésemben a vegyszerekhez fordultam volna. Mivel ez az első saját kertem, és nem nagyon van tapasztalat, Balázsnak annyi kívánsága volt, hogy legyen sok paprika és paradicsom, így voltak melléfogások, de mindig tanulok. :)
A magas ágyás nem jött be, az egyedül a három növendék padlizsánomnak tetszik, így ősszel lebontom az oldalát. Ha szép lesz a padlizsán termés, akkor jövőre több padlizsánt ültetek és spenóttal illetve tépősalátával ültetem be a közt.
A hagymából rettentő keveset ültettem, abból jövőre többet fogok, és több fajtát is. A sárgarépa is kevés lett, a cukkinivel viszont túl lőttem a célon, az rengeteg lesz.
A két méter magasra futó paradicsomjaimat elképedve nézem, hogy burjánzanak, viszont későn kaptam észbe, és mire utánanéztem a neten, hogyan is kellene visszafattyazni, addigra elburjánzottak. Majd ma este vagy holnap megnézem, mit lehetne még tenni, lehet drasztikusan visszametszem őket. A hajtásokat meg gyökereztetem és elültetem ismét.
Beindult a kamramegtöltés is. Mivel próbálok cukor, fehér liszt, vegyszerek és tejtermékek nélkül étkezni, így a lekvár főzés is ennek jegyében telik. Főztem eper lekvárt cukor és tartósítószer nélkül, hasonlóan natúr magozott meggyet is tettem el, van sárgabarack lekvárom is cukor nélkül. Kísérletezek a savanyúsággal is, azt sem csináltam eddig még sosem. Van eddig két céklám, két uborka, kovászos uborka, meglátjuk hogyan fog ízleni. Van fagyasztó ládánk is, úgyhogy amit nem befőzök, azt lefagyasztjuk.
Szóval ez az év is a kísérletezések jegyében telik. Tetszik a kert és a ház is, ahová költöztünk, viszont nem bánnám, ha a nap kicsit több órából állna. :)
Macskák élvezik a lakást, tudnak az ablakban ücsörögni. Macska nem vágyik ki, de Boo tudom, hogy menne, viszont mivel nincs zárt kertünk, nem merem kiengedni. Féltem, hogy elüti egy autó vagy elkapja vmi kutya, és itt az emberek is veszélyesek rá nézve.
Mindezek mellett napi 200 km-t vezetek a munkahelyemre, ami 2 és fél óra naponta, attól függően, hány piros lámpát kapok a vasúti átjárókon és hány traktorral ill. úrvezetővel találkozom az utakon.
Voltam fél éves kontrollon, megnyugtatott az orvos, hogy minden rendben, éves ellenőrzésekre kell már csak járnom. Érzem, hogy egyre jobban vagyok, egyre többet bírok, de az megnyugtató, hogy az orvos is megerősített ebben. A tavalyi évet túléltem, ez a gondolat mindig túllendít az esetleges mélypontokon.