2013. október 10., csütörtök

Ismét itthon

Augusztus óta ismét itthon vagyunk. Felmondtam, mivel nem bírtam a heti 60-70 óra munkát. Vagyis fizikailag bírtam, csak az utolsó 2-3 hónapban már úgy éreztem, nincs értelme az egésznek. Alig láttuk egymást, mire este hazaértem fáradt voltam és nyűgös, egyedül a vasárnapom volt szabad, és az is jórészt alvással telt. Mindenesetre egyáltalán nem bántam meg, nagyon jó tapasztalat volt, és megerősített abban a hitben, hogy nem jó nekem itthon.
Az augusztust pihenéssel töltöttük, aztán közbejött egy nőgyógyászati citológiai vizsgálat rossz eredménye, és jelenleg egy konizációs műtéten vagyok túl, ami után a szövettani vizsgálat mikro inváziót mutatott ki, ami miatt további vizsgálatok szükségesek, ezért várjuk az időpontot az MRI-re. Ez a két hónap mással sem telt, csak várakozással. Vártunk orvosra, eredményre, leletre, vizsgálatra. Nem is tudom az hogyan oldja ezt meg, aki dolgozik.
Közben azért szorgalmasan nézegetek Németországban állásokat, de amíg nem tudok biztosat, hogy mikor szabadulok, addig sajnos nem tehetek mást, mint várok.
Viszont így rengeteg az időm kézimunkázni.
Befejeztem a még Hollandiában elkezdett Laminária kendőmet.
A fonal: Einband. Egy Izlandi fonalgyártó dark wine színű fonala. Ez is még hollandiai beszerzés. 

Nagyon jó volt dolgozni vele. Mindenesetre a csipkekendő kötésére nem biztos, hogy gyakorta fogok vállalkozni.
A kisvárosban ahol laktunk, odaérkezésünk után pár hónappal nyílt egy fonalbolt. Minden kézimunkázó álma. Magyar viszonylatban hatalmas, széles választékkal, jó árakkal. Ez most egy kicsit hiányzik.

Nem soká a finisbe érek a Renato Parolin - Before Christmas mintával. Még a bogyók egy része hiányzik. Azok, akik ragaszkodnak a mintához, biztosan felhördülnének, mert nem a megadott színkódokkal hímeztem, és mivel nem rácsoztam, van benne egy két hiba is. Nekem tetszik, és azt hiszem ez a lényeg. Szép vidám, őszi színei vannak.

Most az új őrület nálam a szappan készítés. Valahogy belefutottam a neten a leírásba, és gondoltam ez nem is olyan bonyolult, kipróbálom. Az első szappan amit használunk, rózsaszín agyagos, she vajas, mandula olajos szappan, rettentő jó a tapasztalat, puha a bőrünk, nem szárad, Balázsnak egy sebe is elkezdett gyógyulni, amivel már régóta küszködik. Azóta készült kecsketejes, mézes, shea vajas (ez egy kissé megégett és karamell illata van), csipkebogyós-kecsketejes, mentás-mandulaolajos, eyszerű oliva szappan levendula illó olajjal és virággal. Ezekre még várunk, hogy érjenek.
Ezen felbuzdulva készítettem testépoló vajat is, az is nagyon bevált, szeretem.
Most ugye a rák is elgondolkoztatja az embert, és régebben is sokat foglalkoztatott a természetes életmód, de nem volt indittatásom kipróbálni sokmindent, most viszont időm, mint a tenger, lehetőség is megvan, és egyre jobban tetszik.