végre

Végre hétvége van.
Annyi ötletem lenne varrásilag ... de megint eléggé kimerített a hét. Két nap a németemmel. Annyira még nem megy a német, hogy ne legyen az átlagosnál fárasztóbb a németül kommunikálás. Vele meg egyébként sem egyszerű.
Egyébként ezt sose fogom megszokni, hogy ilyen tuskó legyen egy férfi. Igaz, nem vagyok az az elveszett cica, aki láttán minden pasiból előtör az óvó ösztön, és nem is sírom tele a párnám éjszakánként, ha valaki udvariatlan, de azért szerintem az alap, hogy egy nőt előreenged egy férfi az ajtóban. Na, ő nem ... az orromra éppen nem csapja, mert hátranéz, hogy átjutottam-e. Vagy alapból ilyen tuskó, vagy úgy gondolja, ha már a férfiak között akarok dolgozni, akkor ehhez szokjak hozzá.
Azon egyébként még mindig jókat mosolygok magamban, amikor egy pasi örlődik, hogy most kezet fogjon-e velem, vagy sem. Vajon hogy reagálok rá és az most illik-e vagy sem. A másik érdekes, amikor úgy köszön, hogy "kézcsók" és kezet fog. :D Na nem ragozom tovább, de vannak érdekes helyzetek. :)

Mit szóltok a macsekhoz? Ugye milyen szép? :) Ő jobban szereti a fotózást, mint a kutyáim. President kifejezetten utálja. :)

Kézimunkát nem nagyon tudok mutatni, nem fényképeztem. Majd holnap ... hátha ragyogó napsütés lesz. :)